Milyen hatása van annak, amit eszünk?

Legtöbben azt hihetjük, hogy az energiafelhasználásunk vagy a közlekedési döntéseink okozzák a legsúlyosabb környezeti károkat. De a legnagyobb környezeti hatást valójában az élelmiszer rendszerünk okozza.

A világ népessége növekszik, és 2050-re elérheti a csaknem 10 milliárd főt [1]. Annak érdekében, hogy elegendő erőforrás álljon rendelkezésre mindannyiunk, valamint a jövő generációi számára, új módszereket kell keresnünk, hogy alkalmazkodni tudjunk a bolygónkon bekövetkező változásokhoz. A jó hír az, hogy sokan vagyunk, akik mind egyénilég, mind közösségként mélységesen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pozitív hatást érjünk el.

Erőfeszítéseink a mindennapi szokások egyszerű megváltoztatásától - például az újrafelhasználható tasakok és vizes palackok használatától kezdve - a nagyszabású energiafogyasztás csökkentését célzó csúcstechnológiai kezdeményezésekig terjednek. Az egyik jelentős terület, amely forradalmasításra, nagy változtatásokra szorul, a globális élelmiszer rendszerünk. Mi köze mindennek ahhoz, ami a tányérunkon van? Több, mint gondolnád!

A jövő 50 élelmiszere' közül némelyik újdonság lehet számodra, de közben kipróbálásuk izgalmas változásokat hozhat nemcsak az ízlésedben, hanem a bolygónk számára is. Ha megnöveljük a jelenleg kevésbé elterjedt gabonafélék (például a tönköly, a quiona vagy a hajdina) vagy zöldségek (például a káposzta, a kelkáposzta és a spenót) fogyasztását, akkor az arra ösztönözheti a gazdálkodókat, hogy növeljék a termesztett növények változatosságát, ami ellenállóbbá teheti az élelmiszer rendszert. Íme néhány tipp, hogyan építsd be ezeket az élelmiszereket az étkezésedbe.

Hogyan befolyásolják az ételeink a környezetet?

Általánosságban elmondható, hogy mi, emberek szeretjük a megszokásokat, és ételeink választása ezt tükrözi. Tudtad, hogy növényi tápanyagbevitelünk 60% -át csak 3 növény, a búza, a rizs és a kukorica - alkotja? [2] De miért érdekes, hogy a tartós élelmiszereinkben az alapanyagok szűk választékától függünk? Mivel élelmiszereink termesztésének módja jelentős hatással van a környezetünkre és a globális élelmiszerellátásunkra. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók kielégítsék az emberek által fogyasztott, szűk növényi választékból álló élelmiszerek iránti igényt, ugyanazokat a növényeket telepítik újra és újra - ezt a gyakorlatot monokultúrás gazdálkodásnak hívják.

Ám hasonlóan ahhoz, ahogyan a testednek különféle élelmiszerekre van szüksége az optimális táplálkozáshoz, a Föld is akkor a legegészségesebb, ha minél változatosabb növények teremnek rajta. A monokultúrás gazdálkodás kimerítheti a talajból a tápanyagokat, ami veszélyezteti azon élelmiszerek növekedését, amelyektől annyira függünk. 'A Jövő 50 Élelmiszere' finom, tápláló és változatos növényekből áll, így ezek megjelenése a tányérunkon apró változás ugyan, de nagy hatása lehet a környezetünkre!

Használd a növényeket változatosan! A mezőgazdasági üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának körülbelül 60% -a állati termékek előállításának tudható be. Próbáld meg lecserélni a húst a pörköltben vagy a rakott ételekben babra vagy más hüvelyesekre, például fekete teknősbabra vagy lencsére.

Hajrá gabonafélék! A rizsen és a búzán túl hihetetlenül sokféle gabona van! Próbálj ki gluténmentes, magas fehérje tartalmú hajdinát tejjel és gyümölccsel megfőzve tejberizs helyett, vagy használj amarántot, amely diós ízével tökéletes lehet egy finom rizottóhoz.

Próbálj ki új zöldségeket! Tudtad, hogy több mint 20 000 ehető növényt fedeztünk már fel, de rendszeresen csak 150-200-at fogyasztunk? Itt az ideje a többi felfedezésének is! A szokásos paradicsomot cseréld le egy édesebb és kevésbé savas narancsos paradicsomra, vagy használj vitamindús céklazöldet a következő salátádban.

[1] United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division (2015). World Population Prospects: The 2015 Revision, Key Findings and Advance Tables. Working Paper No. ESA/P/WP.241

[2] Food and Agriculture Organization of the United Nations. What is agrobiodiversity? Fact sheet [in English]. [ONLINE] Available at: http:/www.fao.org/docrep/007/y5609e/y5609e01.htm#bm1 [Last accessed November 2018]. FAOSTAT data available at: http:/www.fao.org/faostat/en/#data/QC[Last accessed November 2018]