A mákos gubáról
A mákos guba a legnépszerűbb magyar édességek sorát gazdagítja, de ismeretes Németország keleti részén és Lengyelországban is.
Honnan ered ez a recept, mi a története? Talán kevesen tudják, hogy már az első magyar nyelvű nyomtatott szakácskönyvünk, az 1695-ös Szakáts mesterségnek könyvetskéje is tartalmazza a mákos guba receptjét. A régi időkben lőnye és bobajka néven is ismeretes volt.
A máknak számos jótékony hatása ismeretes, például kedvező hatással van a csontritkulásra. A népi babona szerint a szerencsével köthető össze, pénzt, jólétet hoz a házhoz.
Eredetileg böjti ételként szolgálták fel karácsony előtt vagy nagypénteken. Mára azonban a mákos guba egy kis vaníliasodóval nyakon öntve egyik kedvenc desszertünkké vált.
A mákos gubának két változata is ismeretes: az egyikben kiflidarabokat vaníliás tejbe áztatunk, míg a másik verzióban kelt tésztával készítjük. Arra is remek lehet, hogy a megmaradt száraz kiflivégeket, kalácsot vagy egyéb péksüteményt felhasználjuk. A mákos guba ezekből is remek lehet.
A vaníliás tejet feldobhatjuk akár más fűszerekkel is, így még ízletesebb lesz a mákos guba. Kerülhet bele fahéj vagy szegfűszeg is, ízlés szerint.
Ha időnk engedi, feltétlenül készítsünk hozzá vaníliás sodót vagy például valamilyen fahéjas öntetet. Érdemes igazi vaníliával ízesíteni, így még finomabb lesz a mákos guba.
Szerencsére egy könnyen elkészíthető ételről van szó, így érdemes gyakran nekiállni. Mind a gyerekek, mind a felnőttek örülni fognak, ha egy kis mákos guba kerül az asztalra desszertként.